Tag Archives: sasa hrnjez

20 dec

RUDI DUČKE_POLITIZACIJA UNIVERZITETA I KONCEPT PROTIV-UNIVERZITETA

Intervju Rudi Dučkea Špiglu[1]

Rudi Dučke važi kao duhovni vođa studentske grupe koja stremi ka prevratu društvenih odnosa i koja se formirala unutar „Socijalističkog studentskog saveza“. Dučke, 27 godina, student je 11. semestra sociologije na Slobodnom Univerzitetu i radi na disertaciji na temu „Komunizam (časopis mađarske komunističke emigracije) kao jezgro kristalizacije zapadnoevropske opozicije unutar Kominterne“. Mentor: FU Rektor Liber.

„Rudi Revolucija“, koji sa njegovom suprugom Amerikankom Grethen, 24 godine, živi u jednom dvorišnom stanu u Vilmersdorfu potiče iz Lukenvalda u oblasti Bradenburg, gde je kao učenik pohađao evangelističku „Mladu zajednicu“. 1958 maturirao je u DDR-u. „Prilično pod uticajem hrišćanskog socijalizma“ Dučke je odbio da služi vojni rok u Narodnoj armiji. SED mu je potom kao mladom atleti (trčanje na 100 metara:11,5 sek., skok sa motkom: 3,80, bacanje diska: preko 40m) zabranio prijem na studije sportskog novinarstva na Univerzitetu u Lajpcigu. Da bi mogao da studira na zapadu Dučke je morao još jednom da položi maturski ispit u zapadnoberlinskoj Askanskoj Gimnaziji. Ubrzo posle toga podignut je i Berlinski zid. Dučke se više nikad nije vrtio roditeljima i trojici braća u DDR.

Vojni rok, tako tvrdi doktorant Dučke, odbio bi i u Moskvi: „U Sovjetskom Savezu sigurno ne bih bio više u prilici da javno delujem, nego što bih to tamo bio pod ovim današnjim uslovima na levoj opoziciji“

Špigl: Gospodine Dučke, Vi studirate na Slobodnom Univerzitetu i važite kao jedan od intelektualnih vođa studentskih nemira u Berlinu.

Dučke: Mislim da osobe mogu aktualizovati društvene konflikte, ali da ih ne mogu proizvesti. U tom sporu između nadležnih organa i antiautoritarnih studenata iz Zapadnog Berlina ja jesam, ako Vi tako hoćete, jedan od studentskih vođa. Ali tu ulogu ne bih mogao imati da ne postoje raznovrsne konfliktne situacije studentskog života.

Špigl: Da li je uloga koju imate uloga revolucionara?

Dučke: Mislim da se danas pod revolucionarem – pošto oznaka komunista, socijalista ili štagod ne govori više ništa – mora misliti onaj ko kroz intelektualni rad i čulna iskustva dolazi do saznanja da se ovo društvo može i treba promeniti. Ovo društvo je nesposobno da se samo od sebe kvalitativno promeni.

 

Read More

Share
26 nov

UVOD U RADIKALNE TEORIJE 5, GRAMŠI/SITUACIONIZAM

U subotu 1.decembra 2012. otpočinje drugi deo Uvoda u radikalne teorije u CK13. Program izgleda ovako ::

Neke tekstove Gramscija možete preuzeti ovde: Neither Faschism nor Liberalism: Sovietism!Speech to the Italian parliament

Neke tekstove situacionista možete preuzeti ovde: Beda studentskog života

14.00h delovi filma o Gramšiju: Zatvorski dani (I giorni del carcere), režiser Lino Del i Gramšijeve sveske (Quaderni di carcere), režiser Pasquale Misuraca. Prevod filma I giorni del carcere može se preuzeti ovde. Prevod dokumentarnog filma o Gramšiju, Quaderni di Gramsci, može se preuzeti ovde

 

Read More

Share
06 avg

À PROPOS DE NOUS

Pourquoi le collectif Gherussia?

Gherussia est un collectif engagé dans le travail théorique, politique et militant. à partir d’une base anti-capitaliste, marxiste et féministe, et en développant une critique à l’exploitation socio-économique, Gherussia représente un lieu de rencontre pour tous ceux qui luttent pour une société organisé en fonction des besoins de l’homme et pas en fonction des besoins du marché et de la logique du profit.

Gherussia déploie ses activités avec les groupes sociaux avec lesquels elle collabore: organisations régionales de gauche; syndicats; groupes de défense des droits des travailleurs; groupes progressistes d’étudiants, féministes, lgbt, artistiques, et tous les autres sujets qui partagent nos mêmes objectifs. Le collectif Gherussia agit soit au travers de ses propres analyses sociales, politiques et économiques, soit au travers l’organisation de rencontres, conférences, leçons et séminaires, soit au travers de campagnes video et au travers l’engagement actif dans les luttes.

«Stvar – časopis za teorijske prakse» (“La chose – Revue pour les praxis théoriques) est la publication principale du collectif: elle publie avec fréquence annuelle et contient des textes critiques, traductions, interviews, articles concernant les projets actuels du collectif. Chaque numéro de la revue est gratuit et chaque activité théorique-politique du collectif Gherussia est publique.

 

Brève histoire de Gherussia

Gherussia a été fondé en février 2005, initialement en tant que Club des étudiants de philosophie auprès de la faculté de Novi Sad, avec l’idée de s’engager plus dans le domaine de la philosophie, d’enquêter mieux les contenus philosophiques pas suffisamment traités dans les contextes académiques et avec l’intention de collaborer avec d’autres étudiants de philosophie aux niveaux régional et international. Dans sa phase initiale Gherussia a organisé un colloque international “Identitet. Sloboda” (Identité. Liberté) en Octobre 2005 et a publié un recueil des actes du colloque en 2006. Successivement, elle a organisé un cycle annuel (mars 2006 – mars 2007) de rencontres ayant pour titre "Filozofski razgovori" au Bunker (chez le centre culturel étudiant de Novi Sad).

Gherussia évolue ensuite en une organisation qui rassemble une nouvelle génération d’auteurs hommes et femmes, en créant ainsi un milieu philosophique stimulant qui à l’époque a représenté une sorte de corps d’éducation alternatif, ayant pour objet d’intérêt les théories qui étaient exclues du discours académique. Parmi les événements importants, on rappel “ La petite école de psychanalyse” (Aout-Septembre 2006) et puis, en Aout 2007, l’école d’été internationale “subjekt.net” auprès de la forteresse de Petrovaradino, en collaboration avec la société d’étudiant de philosophie de Ljubljana (Slovenia). Viennent par la suite les colloques "Nihil.net" (Novembre 2007) e "FF-najglasnija filmozofiranja" (Mars 2008) auprès de Centre de la jeunesse CK13 à Novi Sad. En Mai 2008 les gherussians et les gherussiennes ont participé à l’école du Premier Mai de Ljubljana. Pendant les deux ans 2008-2010 Gherussia a organisé des groupes de lectures (de textes de Marx et Foucault) et une série de leçons organisés en CK13, en incluant de nouveaux participants et en élargissant son champ d’action. Cette période du développement de Gherussia a été marqué par la fondation de la revue Časopis Stvar , dont le premier numéro est sorti en février 2010.

Gherussia a été engagé dans la nouvelle vague de manifestations étudiantes dans les Balkans: avec les textes sur les mouvements de Zagabrie en 2009 et Belgrade en 2011, et, en intervenant sur la scène de Novi Sad, le collectif s’est radicalisé au niveau politique; ce tournant s’est répercuté aussi bien sur le travail théorique, à partir de ce moment là toujours plus orienté vers la critique de l’organisation capitaliste de la totalité sociale et de son idéologie néolibérale dominante, ma elle s’est aussi orientée vers le renforcement d’une base théorique pour la gauche émergente. à ce moment Gherussia a cessée d’être une association des étudiants de philosophie en assumant, jusqu’à aujourd’hui, la structure d’un collectif théorico-politique.

En 2011 les gherussians ont organisé la leçon du philosophe et pubbliciste hongrois Gaspar Miklos Tamas à l’Art  Klinika de Novi Sad; en 2012 ils ont participé au colloque sur la critique de l’idéologie se déroulant auprès de l’Institut de philosophie et théories sociales de Belgrade. Pendant l’année 2012 un travail collectif a été engagé à l’intérieur de la Grupa za svojinu (Groupe pour la propriété), entre Novi Sad et Belgrade. Ici les membres de Gherussia ont étudié les conceptions de la propriété dans Hobbes, Hume, Rousseau, Proudhon et Marx. L’été d’après Gherussia a participé à l’école d’été “Levica” organisé par le centre pour les politiques émancipatrices.

Dans l’automne 2012, en collaboration avec la Fondation Rosa Luxemburg, Gherussia a mis en place un cycle de conférences, Introduction aux théories radicales, poursuivi jusqu’en Mai 2013. Ce programme avait deux objectifs: le premier, ouvrir un espace de la polarisation politique à Novi Sad et dans toute la Serbie, pour se placer à l’extérieur des choix politiques (in)existants; le deuxième, s’opposer, au niveau politique, à l’apaisement de la théorie pour ensuite divulguer théories radicales qui puissent donner une contribution à la création de processus de transformation de la société. Le but était d’atteindre ces objectifs en ouvrant au publique le débat sur l’histoire des théories sociales, politiques et économiques alternatives, théories applicables au niveau pratique avec une analyse des formes actuelles de l’exploitation sociale et économique. L’introduction aux théories radicales était ainsi un projet publique de formation adressé surtout aux étudiants et aux jeunes, ainsi qu’à tous ceux intéressé à la théorie sociale critique et à la politique. à l’intérieur de ce projet pour la première fois ont été traduits beaucoup de films concernants personnages et mouvements importants pour l’histoire de la critique sociale. Tout ces activités et résultats ont poussé la célèbre revue hongroise Ex Symposium à dédier un numéro entier a Gherussia. Dans ce fascicule ont été publiés textes d’auteurs, individuels et collectifs, interviews et contenus visuels et poétiques des membres de Gherussia, lesquels ont présenté leur propre groupe et revue à Budapest et à Pecs en 2013. La même année Gherussia a participé à l’école “Dilemmes de la gauche d’aujourd’hui” à Fruška Gora.

A cause des politiques anti-ouvrières du gouvernement serbe, qui ont abouti à la proposition de la nouvelle du travail de 2013, le collectif Gherussia s’engage toujours plus dans le champs des droits des travailleurs. Cette loi a de fait éliminé les droits fondamentaux d’ouvriers et employés, ainsi Gherussia, en outre des discussions publiques, et en collaboration avec les autres organisations, a participé aux rencontres d’analyse de la nouvelle loi du travail. Ensuite a été mise en avant une collaboration avec les syndicats qui s’occupent de ces mêmes problèmes, officialisé par l’accord de collaboration avec l’union des syndicats indépendants de Novi Sad à la fin de décembre 2013. Cette collaboration a eu pour résultat une campagne video, monté par les membres du collectif, contre la loi du travail en question. En mêmes temps les membres du collectif ont participé aux conférences et aux analyses des normes et aux actions démonstratives, aux grèves et aux manifestations contre la loi et les autres démarches anti-ouvrières du Gouvernement. 

En 2014, le collectif Gherussia a démarré un nouveau projet d’éducation politique ayant pour titre “La gauche en Serbie: éléments pour la construction d’une position politique”, à l’intérieur de laquelle neuf rencontres ont été réalisés (janvier: Qu’est-ce que arrivera avec la Loi du travail?; février: Réforme de Bologne et instruction publique; mars: L’expérience du socialisme yougoslave; avril: Les processus de transition; mai: Ville: lieu de lutte de classe; juin: à qui appartient l’Union Européenne?; septembre: Formes d’organisation: les directives pour la gauche; octobre: Le féminisme de gauche; novembre: Les syndicats et la résistance). Avec ce projet les gherussians et les gherussiennes ont essayé de donner une contribution à la création d’une position politique alternative au capitalisme néolibéral. Les transcriptions de toutes les rencontres organisés à l’intérieur de ce projet ont été publiées dans le sixième et le septième numéro de la revue “Stvar”.

 

Qui sont les gherussians et les gherussiennes?

Andrea Jovanović, Đorđe Hristov, Ivan Radenković, Maja Solar et Saša Hrnjez.

 

 

 

 

 

           

 

Share
05 avg

CHI SIAMO

Perché Collettivo Gherussia?

 

Gherussia è un collettivo impegnato nel lavoro teorico, politico e attivistico. Sviluppando le proprie posizioni su di una base anti-capitalista, marxista e feminista, muovendo una critica allo sfruttamento economico-sociale, Gherussia costituisce il luogo d'incontro di tutti coloro che lottano, con i vari mezzi, per una società organizzata secondo i bisogni dell'uomo, non secondo i bisogni del mercato e della logica del profitto. Gherussia svolge le proprie attività insieme ai gruppi sociali con cui collabora: organizzazioni regionali di sinistra; sindacati; gruppi in defesa dei diritti dei lavoratori; gruppi progressisti studenteschi, femministi, lgbt, artistici e tutti gli altri soggetti che ne condividono le nostre finalità. Il collettivo Gherussia agisce sia attraverso le proprie analisi sociali, politiche ed economiche, sia attraverso l'organizzazione di incontri, conferenze, lezioni e seminari, sia attraverso  campagne video e  attraverso l'impegno attivo nelle lotte

«Stvar – časopis za teorijske prakse»   (''La cosa – Rivista per le prassi teoriche'') è la pubblicazione principale del collettivo: esce con frequenza annuale e contiene testi critici, traduzioni, interviste, articoli riguardanti i progetti attuali del collettivo. Ogni numero della rivista è gratuito e ogni attività teorico-politica del collettivo Gherussia è pubblica.

 

Breve storia di Gherussia.

 

Gherussia è stata fondata nel febbraio 2005, inizialmente come un Club degli studenti di filosofia presso la Facoltà di filosofia di Novi Sad, con l'idea di impegnarsi di più nell'ambito della filosofia, di indagare meglio i contenuti filosofici non sufficientemente trattati nel campo accademico e con l'intezione di collaborare con gli altri studenti di filosofia al livello regionale e internazionale. Nella sua fase iniziale Gherussia ha organizzato un convegno internazionale "Identitet. Sloboda" (Identità. Libertà) nell'ottobre 2005 e ha pubblicato una raccolta degli atti dello stesso convegno nel 2006. Successivamente, ha dato corso a un ciclo degli incontri dal titolo "Filozofski razgovori" a Bunker (presso il Centro culturale studentesco di Novi Sad), della durata di un anno (marzo 2006-marzo 2007). Gherussia, in questa fase, si evolve in un'organizzazione che raccoglie una nuova generazione di autori e autrici, creando così un ambiente filosofico stimolante che in quegli anni ha rappresentato una sorta di corpo d'istruzione alternativo, avendo come oggetto dei propri interessi quelle teorie che venivano escluse dal discorso accademico-universitario. E' stata organizzata in seguito "La piccola scuola di psicoanalisi" (agosto-settembre 2006) e poi, nell'agosto 2007,  la Scuola estiva internazionale "Subjekt.net" presso la Fortezza di Petrovaradino, in collaborazione con la Società studentesca di filosofia di Ljubljana (Slovenia).  Hanno seguito i convegni "Nihil.net" (novembre 2007) e "FF-najglasnija filmozofiranja" (marzo 2008) presso il Centro di gioventù CK13 a Novi Sad. Nel maggio 2008 i gherussiani e le gherussiane hanno partecipato alla Scuola di Primo Maggio a Ljubljana. Durante il biennio 2009/2010 Gherussia ha organizzato gruppi di lettura (dei testi di Foucault e di Marx) e una serie delle lezioni organizzate nel CK13, includendo sempre le nuove persone e allargando il proprio campo di azione. Questo periodo nello sviluppo della Gherussia è stato contrassegnato dalla fondazione della rivista Časopis Stvar il cui primo numero è uscito nel febbraio 2010.

Gherussia è stata impegnata nella nuova onda di manifestazioni studentesche nei Balcani: con i testi sui movimenti studenteschi di Zagabria nel 2009 e di Belgrado nel 2011, e, intervenendo sulla scena di Novi Sad, Gherussia si è radicalizzata politicamente, e tale momento si è ripercosso anche sul suo lavoro teorico, d’allora in poi orientato sempre di più verso la critica dell’organizzazione capitalista della totalità sociale e della sua ideologia neoliberale dominante, ma si è anche orientato verso la consolidazione di una base teorica per sinistra emergente. Con ciò Gherussia ha smesso di essere un’associazione degli studenti di filosofia assumendo la struttura di un collettivo teorico-politico, sotto la qual forma opera anche oggi.

Nel 2011 i gherussiani hanno organizzato la lezione del filosofo e pubblicista ungherese Gaspar Miklos Tamas all’Art Klinika a Novi Sad, mentre nel 2012 hanno partecipato al convegno sulla critica dell’ideologia svoltosi presso l’Istituto di filosofia e teoria sociale di Belgrado. Durante 2012 si è intrapreso un lavoro collettivo all’interno della Grupa za svojinu (Gruppo per la proprietà), tra Novi Sad e Belgrado, in cui i membri della Gherussia hanno studiato le concezioni della proprietà in Hobbes, Hume, Rousseau, Prudon e Marx. L’estate dopo Gherussia ha partecipato alla Scuola estiva “Levica” organizzata dal Centro per le politiche emancipative.

Nell’autunno 2012, in collaborazione con la Fondazione Rosa Luxemburg, Gherussia ha dato avvio a un ciclo di conferenze, Introduzione alle teorie radicali, durato fino a maggio 2013. Questo programma aveva due obiettivi: il primo, aprire uno spazio dalla polarizzazione politica a Novi Sad e in tutta la Serbia, per collocarsi al di fuori delle scelte politiche (in)esistenti; il secondo, contrastare, a livello politico, la pacificazione della teoria per poi divulgare teorie radicali che potessero contribuire a creare processi trasformativi nella società. Lo scopo era di farlo aprendo al pubblico il dibattito sulla storia delle teorie sociali, politiche ed economiche alternative, teorie applicabili nella pratica in analisi delle forme attuali dello sfruttamento sociale ed economico. L’introduzione alle teorie radicali era perciò il progetto pubblico d’istruzione indirizzato soprattutto agli studenti e ai giovani, nonché a tutti gli interessati di teoria sociale critica e di politica. All’interno di questo progetto per la prima volta sono stati tradotti i molti film  inerenti a personaggi e movimenti importanti per la storia della critica sociale. Tutto questo ha dato l’idea alla famosa rivista ungherese Ex Symposion  di dedicare un intero numero a Gherussia. In questo fascicolo sono stati pubblicati testi d’autore, individuali e collettivi, interviste e i contenuti visivo-poetici dei membri di Gherussia, i quali hanno presentato il proprio gruppo e la rivista a Budapest e a Pécs nel 2013. Lo stesso anno Gherussia ha partecipato alla Scuola “Dilemmi della sinistra oggi” a Fruška Gora.

A causa delle politiche anti-operaie del governo serbo, che sono culminate con la proposta della nuova legge sul lavoro nel 2013, il collettivo Gherussia si sta impegnando sempre di più nel campo dei diritti di lavoratori. Avendo questa legge abolito i diritti sociali fondamentali di operai e impiegati, Gherussia, oltre alle discussioni pubbliche, e in collaborazione con le altre organizzazioni, ha partecipato agli incontri d’analisi della nuova legge sul lavoro. Inoltre, Gherussia ha partecipato ad azioni di contestazione contro la nuova proposta di legge sul lavoro.  In seguito si è realizzata la collaborazione con i sindacati che si occupano degli stessi problemi, ufficializzata con l’accordo di collaborazione con l’Unione dei sindacati indipendenti di Novi Sad, alla fine del dicembre 2013. Come esito di questa collaborazione i membri del collettivo hanno intrapreso una campagna video contro la Legge, partecipando allo stesso tempo sia alle conferenze che alle analisi della normativa e continuando a partecipare alle azioni dimostrative, agli scioperi e alle manifestazioni di piazza contro la legge e le altre misure anti-operaie del Governo. 

Nel 2014, il collettivo Gherussia ha avviato un nuovo progetto di educazione politica dal titolo: “La sinistra in Serbia: Elementi per la costruzione di una posizione politica”, all’interno del quale ha realizzato nove incontri (gennaio: Cosa succederà con la Legge sul lavoro?, febbraio: Riforma di Bologna e istruzione pubblica, marzo: L’esperienza del socialismo jugoslavo; aprile: I processi di transizione nei paesi postsocialisti, maggio: Città: luogo della lotta di classe; giugno: Di chi è l’Unione Europea?, settembre: Forme organizzative: Le direttive per la sinistra, ottobre: I femminismi di sinistra, novembre: I sindacati e la resistenza). Con questo progetto i gherussiani e le gherussiane hanno tentato di contribuire alla creazione di una posizione politica alternativa al capitalismo neoliberale. Le trascrizioni di tutti gli incontri svolti durante questo progetto sono stati pubblicati nel sesto e nel settimo numero della rivista “Stvar”.

 

Chi sono i gherussiani e le gherussiane?

Andrea Jovanović, Đorđe Hristov, Ivan Radenković, Maja Solar i Saša Hrnjez.


 

Share
04 avg

ÜBER GERUSIJA

Warum Kollektiv Gerusija?

Gerusija ist ein links-orientiertes Kollektiv, das theoretisch, politisch und gesellschaftlich tätig ist. Entsprechend ihrer anti-kapitalistischen, marxistischen und feministischen Ausrichtung versteht Gerusija es als ihre Aufgabe, die gesellschaftliche und wirtschaftliche Ausbeutung fundierter Kritik zu unterziehen, und bietet eine Plattform für Menschen, die mit unterschiedlichen Mitteln für eine Gesellschaft kämpfen, die nach den Bedürfnissen der Menschen und nicht des Markts und der Profitlogik organisiert ist. Gerusija arbeitet zusammen mit anderen gesellschaftlich engangierten Gruppen, darunter regionale linke Organisationen, Gewerkschaften, progressive studentische, feministische, künstlerische und andere Gruppierungen. Unser Kollektiv engangiert sich auf vielfältige Weise im gesellschaftlichen Raum: durch ökonomische, politische und gesellschaftliche Analysen, Organisation öffentlicher Debatten, Vorträge, Seminare, Schulen, Video-Aktionen und Unterstützung von Protestaktionen. Unsere Zeitschrift “Stvar – časopis za teorijske prakse“ [Das Ding – Zeitschrift für theoretische Praktiken] ist unsere wichtigste Publikation; sie wird jährlich veröffentlicht und enthält kritische Texte, Erstübersetzungen relevanter Texte zeitgenössischer Autoren und Interviews, die im Rahmen unserer aktuellen Projekte entstehen. Jede Ausgabe von „Stvar“ ist kostenlos und jede theoretisch-politische Aktivität Gerusijas öffentlich.

 

Kurze Geschichte Gerusijas

Gerusija wurde im Februar des Jahres 2005 zuerst als Klub der Studenten der Philosophie an der Philosophischen Fakultät in Novi Sad gegründet. Zweck des Klubs war sowohl den Studenten einen alternativen Bildungsweg durch Auseinandersetzung mit philosophischen Themen, die nicht in der Akademie vertreten waren, zu bieten, als auch die Kooperation zwischen Studenten auf regionaler und internationaler Ebene zu fördern. Zu den ersten Projekten Gerusijas zählen die Organisation der internationalen Konferenz Identität.Freiheit (Oktober 2005), die Veröffentlichung des gleichnamigen Sammelbandes (2006) und die Organisation der Debattenreihe Philosophische Gespräche im Bunker (Studentisches Kulturzentrum Novi Sad) von März 2006 bis März 2007. In diesem Zeitraum sammelte Gerusija eine neue Generation junger Autoren und Autorinnen um sich und schuf dadurch eine anregende philosophische Umgebung. Bis heute bietet Gerusija einen alternativen Bildungsweg, der aus dem akademisch-universitären Diskurs ausgeschlossene Theorien fokussiert. So organisierte Gerusija z.B. die Kleine Schule für Psychoanalyse (August – September 2006), sowie die internationale Sommerschule „Subjekt.net“ auf der Petrovaradin Festung in Zusammenarbeit mit Študentskim filozofskim društvom [Studentisch-philosophische Gesellschaft] aus Ljubljana (Аugust 2007). Es folgten die Konferenzen „Nihil.net“ (November 2007) und „FF – Lauteste Filmosophie“ (März 2008) im Jugendzentrum CK 13. Im Mai 2008 nahmen Mitglieder Gerusijas an der Schule des ersten Mai in Ljubljana teil. 2009 und 2010 organisierte Gerusija Lesekreise zu Foucault und Marx und eine Vortragsreihe im CK13, die neue Mitglieder in die Arbeit der Organisation involvierte. Im Februar 2010 wurde die erste Ausgabe der Zeitschrift Stvar veröffentlicht.

Gerusija nahm an der neuen Welle studentischer Proteste im Balkan teil. Durch ihre Texte über die studentische Bewegung (über Studenten in Zagreb 2009 und in Belgrad 2011) und ihr Engagement innerhalb der studentischen Szene in Novi Sad wurde Gerusija immer mehr zu einer politisch bewussten Organisation. Infolgedessen beschäftigte sich ihre theoretische Arbeit zunehmend mit der kapitalistischen Organisation gesellschaftlichen Lebens, der herrschenden neoliberalen Ideologie und dem Aufbau einer links-definierten theoretischen Grundlage. Damit wandelte sich Gerusija vom Klub der Studenten der Philosophie zu einem theoretisch-politischen Kollektiv.

Mitglieder Gerusijas organisierten im Jahr 2011 den Vortrag des ungarischen Philosophen, Publizisten und Politikers Gaspar Miklos Tamas in der Art Klinika (Kunstklinik) in Novi Sad. Im Jahr 2012 nahmen Gerusija-Mitglieder an der Konferenz über die gegenwärtigen Ideologiekritik, die am Institut für Philosophie und Gesellschaftstheorien stattfand, teil. Im selben Jahr kam es zu einer mehrere Monate langen Zusammenarbeit mit verschiedenen Organisationen in der Gruppe für Eigentum, die sowohl in Novi Sad (im Raum des Studentischen Kultuzentrums) als auch in Belgrad (am Institut für Philosophie und Gesellschaftstheorien) organisiert wurde. Die Gruppe untersuchte und interpretierte den Begriff des Eigentums in den Werken von Hobbes, Hume, Rousseau, Prudon und Marx. Im Sommer desselben Jahres nahm Gerusija an der vom Zentrum für politische Emanzipationen organisierten Sommerschule „Die Linke“ in Fruška Gora teil.

Im Herbst 2012 begann Gerusija in Zusammenarbeit mit der Rosa-Luxemburg-Stiftung die Vortragsreihe Einführung in radikale Theorien, die bis Mai 2013 andauerte. Dieses Programm hatte zwei Aufgaben: an erster Stelle stand das Ziel, eine politische Polarisierung in Novi Sad und Serbien außerhalb des Rahmens (nicht)existierender politischer Optionen zu erzeugen. Ein weiteres Ziel war es, der andauernden Pazifizierung der Theorie entgegenzutreten und radikale Theorien, die zu transformativen Prozessen in der Gesellschaft beitragen können, zu popularisieren. Zu diesem Zweck wurden öffentliche Debatten über die Geschichte alternativer gesellschaftlicher, ökonomischer und politischer Theorien, die Anwendung in der Analyse gegenwärtiger Formen gesellschaftlicher und wirtschaftlicher Ausbeutung finden können, organisiert. Die Vortragsreihe Einführung in radikale Theorien hatte daher das Format eines öffentlichen Bildungsprogramms, das sich hauptsächlich an studentische Gruppen richtete, aber auch allen anderen Menschen offen stand, die sich für kritische Gesellschaftstheorien und Politik interessieren. Im Rahmen dieses Projektes wurden zahlreiche Filme über Persönlichkeiten und Bewegungen, die für die Geschichte der Gesellschaftskritik bedeutend sind, zum ersten Mal ins Serbisch übersetzt. Das Projekt führte dazu, dass die renommierte ungarische Zeitschrift Ex Symposion Gerusija 2013 eine Ausgabe widmete, in der gemeinsame und individuelle Autorentexte, Interviews, sowie visuelle und poetische Werke von Gerusija-Autoren veröffentlicht wurden. Gerusija stellte daraufhin die Zeitschrift „Stvar“ und das Kollektiv Gerusija in Budapest vor. Im selben Jahr nahmen Mitglieder des Kollektivs an der Sommerschule „Dilemmas der modernen Linken“ in Fruška Gora teil.

Im Jahr 2013 engagierte sich das Kollektiv aufgrund der zunehmenden Anti-Arbeiter- Politik der serbischen Regierung, die ihren Höhepunkt im Vorschlag des umstrittenen Arbeitsgesetzes fand, mehr auf dem Gebiet der Arbeitsrechte. Da dieser Gesetzesvorschlag darauf abzielte, die Grundsozialrechte der Arbeitnehmer abzuerkennen, hat Gerusija im Zusammenschluss mit anderen Organisationen mehrere Debatten über das neue Arbeitsgesetz organisiert. Darüber hinaus nahm Gerusija an der Unterbrechung der „öffentlichen“ Debatte über den Gesetzesvorschlag in Novi Sad teil. Bald entstand auch eine Kooperation mit Gewerkschaften, die sich mit denselben Themen auseinandersetzten. Diese wurde mit der Unterzeichnung des Vertrags über Kooperation mit dem Bund unabhängiger Gewerkschaften Novi Sads (SSSNS) Ende Dezember 2013 formell gegründet.  Zusammen mit dem SSSNS und dem Jugendzentrum CK13 organisierte Gerusija eine Video-Aktion gegen das Gesetz, sowie Vortragsreihen und veröffentlichte Analysen und Texte über die Arbeitsgesetzgebung und nahm an öffentlichen Aktionen, Streiks und Protesten gegen das neue Arbeitsgesetz und andere Gesetzesmaßnahmen teil, die die Rechte der Arbeiter einzuschränken versuchten. 

Im Jahr 2014 führte Gerusija das Projekt zur Förderung politischen Bewusstseins „Die Linke in Serbien: Elemente für den Aufbau eines politischen Standpunkts“ durch. Innerhalb dieses Projekts sind neun Debatten realisiert worden:

im Januar – WAS WIRD MIT DEM ARBEITSGESETZ?;

im Februar – BOLOGNA-PROZESS UND HÖHERE BILDUNG;

im März – DIE ERFAHRUNG DES JUGOSLAWISCHEN SOZIALISMUS;

im April – TRANSITIONSPROZESSE IN POSTSOZIALISTISCHEN LÄNDERN;

im Mai – DIE STADT: DER PLATZ DES KLASSENKAMPFES;

im Juni – WEM GEHÖRT DIE EU?;

im September – ORGANISATORISCHE FORMEN: RICHTLINIEN FÜR DIE LINKE;

im Oktober – LINKER FEMINISMUS;

im November – GEWERKSCHAFTEN UND WIDERSTAND.

Mit diesem Programm versuchten unsere Mitglieder einen Beitrag zum Aufbau eines alternativen antikapitalistischen politischen Standpunktes zu leisten. Transkripte aller Vorträge des Projekts sind in der sechsten und siebten Ausgabe der Stvar zu lesen.

 

Wer sind Gerusijanner?

Andrea Jovanović, Đorđe Hristov, Ivan Radenković, Maja Solar i Saša Hrnjez.

 

Share
03 avg

A GERUSIJÁRÓL

Mivégre a Gerusija?

A Gerusija olyan kollektíva, amely baloldali elméleti-politikai tevékenységet végez. Kritikai beállítottsága az antikapitalizmuson, a marxizmuson, a feminizmuson és a kizsákmányolás bírálatán nyugszik. Összegyűjti mindazokat, akik – különböző eszközökkel – az emberek szükségletei szerint megszervezett társadalomért küzdenek, a piac és a profit logikája ellenében. A Gerusija megannyi csoporttal együttműködik: regionális baloldali szervezetekkel, szakszervezetekkel, a munkások jogaiért küzdő csoportokkal és egyéb progresszív szervezetekkel (diákokkal, feministákkal, LGBT-csoportokkal, művészeti és egyéb közösségekkel). Gazdasági, politikai és társadalmi elemzések, nyilvános események, előadások, szemináriumok, iskolák és videókampányok jellemzik a Gerusijának a küzdelmekben és az ellenállásban való részvételét. A Stvar – časopis za teorijske prakse („Dolog – az elméleti gyakorlatok folyóirata“) a kollektíva elsőszámú szócsöve: évente megjelenik és kritikai szövegeket, fordításokat, interjúkat tartalmaz, a Gerusijának az adott pillanatban zajló projektjeihez is igazodva. Mindegyik Stvar ingyenes, a Gerusija minden elméleti-politikai tevékenysége nyilvános.

 

A Gerusija rövid története

A Gerusiját 2005-ben alapították az újvidéki Bölcsészettudományi Karon, filozófiát tanuló diákok klubjaként (Klub studenata filozofije), azzal a céllal, hogy hiánypótló szervezetként az akadémiai közegben elhanyagolt témákat dolgozzon fel, illetve, hogy serkentse a diákok regionális és nemzetközi együttműködését. Történetének első szakaszában, 2005. októberében a Gerusija megszervezte az Identitet.Sloboda („Identitás.Szabadság“) elnevezésű konferenciát, majd megjelentette az esemény nyomán keletkezett szövegeket. Ez volt a Gerusija első kiadványa (2006.). Egyúttal elindította a Filozofski razgovori („Filozófiai beszélgetések“) elnevezésű előadássorozatot az újvidéki Bunkerben (SKC Novi Sad), amely csaknem egy éven át tartott (2006. májusától 2007. márciusáig). Ebben az időben a Gerusija összekapcsolta az új generáció szerzőit és olyan inspiráló filozófiai környezetet teremtett, amely alternatív önképző közegként is funkcionált. Elsősorban olyan elméletek kerültek terítékre, amelyeket kizártak az uralkodó akadémiai-egyetemi diskurzusból. A Gerusijaezzel összhangban szervezte meg a Mala škola psihoanalize („A pszichoanalízis kisiskolája“) elnevezésű nyári iskoláját 2006. augusztusában és szeptemberében, illetve így került sor 2007. augusztusában a Subjekt.net („Szubjektum.net“) elnevezésű nemzetközi nyári iskolára Péterváradon, a ljubljanai Študentsko filozofsko društvo együttműködésével. Mindezt további konferenciák követték: Nihil.net (2007. novemberében) és FF-najglasnija filmozofiranja (2008. márciusában – „FF: a leghangosabb filmozofálás“) a CK13 Ifjúsági Központban. Ezt követően 2008. májusában a Gerusija tagjai részt vettek a ljubljanai Májuselsejei Iskolában (Prvomajska šola). A kollektíva 2009. és 2010. folyamán mindenekelőtt olvasó szemináriumokat szervezett (Foucault-szeminárium, Tőke-olvasó szeminárium), illetve folytatta a CK13-ban elindított előadássorozatát, egyre több embert mozgósítva. Ebben az időszakban, 2010. februárjában jelent meg a Stvar első száma.

A Gerusija elkötelezte magát a balkáni diáktüntetések új hulláma mellett: szövegekkel (előbb a zágrábiak mellett állt ki 2009-ben, majd a belgrádiak mellett 2011-ben) és az újvidéki történésekben való részvételével. A kollektíva mind radikálisabb politikai szervezetté vált, s ezzel összhangban elméleti tevékenysége is mindinkább a kapitalista társadalom és az uralkodó neoliberális ideológia kritikájára irányult, valamint az új baloldal elméleti megalapozására. Innentől kezdve a Gerusija nem a filozófiát tanuló diákok klubja, hanem elméleti-politikai kollektíva.

A Gerusija tagjai 2011-ben az újvidéki Art Klinikán vendégül látták Tamás Gáspár Miklóst, magyar filozófust, publicistát és politikust, 2012-ben pedig rész vettek a belgrádi Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet által szervezett, az ideológiakritikáról szóló konferencián. A Grupa za svojinu belgrádi-újvidéki együttműködés eredménye volt, s a tulajdon fogalmának történetével foglalkozott (Hobbes, Hume, Rousseau, Proudhon, Marx és mások olvasásával) 2012. során, a Gerusija részvételével. Ugyanezen év nyarán a Gerusija képviselte magát Fruška gora-i „Levica” nyári iskolában (amelyet a Centar za politike emancipacije szervezett).

A kollektíva 2012. őszén kezdte meg az Uvod u radikalne teorije („Bevezetés a radikális elméletekbe“) elnevezésű előadássorozatát, a Rosa Luxemburg Stiftung támogatásával. Ez a program arra volt hivatott, hogy lehetővé tegye a valódi politikai polarizációt Újvidéken és Szerbiában, a fennálló politikai áldilemmákon túl. Másrészt szembeszegült az elméletek depolitizáló semlegesítésével és azon radikális elméleteket népszerűsítette, amelyek hozzájárulhatnak a társadalom átalakításához. A közbeszéd részévé kívántuk tenni az alternatív társadalom- és gazdaságelméletek történetét, amelyek hasznunkra lehetnek a kizsákmányolás mai formáinak elemzésekor. Az Uvod u radikalne teorije „közművelődési“ program volt, a kritikai társadalomelméletek és radikális politikai mozgalmak bemutatása, amelyet diákoknak és más érdeklődőknek szántunk. Ennek a projektnek a keretében számos olyan filmhez feliratot készítettünk, amelyek meghatározóak a társadalomkritika számára. A magyarországi EX Symposion folyóirat 2013-ban egy teljes számát a Gerusijának szentelte. Közös és egyéni szövegek, interjúk és költészeti-vizuális tartalmak jelentek meg. A folyóiratszám bemutatójára Pécsen és Budapesten került sor. Ugyanezen évben a Gerusija részt vett „A kortárs baloldal dilemmái“ elnevezésű Fruška gora-i nyári iskolán.

A szerb kormány munkásellenes politikája az új munka-törvénykönyvvel érte el tetőfokát 2013-ban, ezért a Gerusija mind aktívabbá vált a munkások jogaiért való küzdelmekben. Mivel ez a törvénykönyv megszüntette a munkások alapvető szociális jogait, a Gerusija más csoportokkal karöltve megszervezte a róla szóló nyilvános vitát. Hamarosan megkezdődött a szakszervezetekkel való együttműködés is, s a Gerusija ennek erdeményeképpen aláírta a Savez Samostalnih Sindikata Novog Sada („az Újvidéki Független Szakszervezetek Szövetsége”) képviselőivel az együttműködési szerződést 2013. végén. Kettejük illetve a CK13 összefogásának eredménye volt a törvénykönyv elleni videókampány és megannyi előadás, továbbá számos kritikai elemzés. Sztrájkok és tüntetések is voltak, a Gerusija támogatásával.

A kollektíva 2014-ben szervezte meg a Levica u Srbiji: Elementi za izgradnju političke pozicije („A baloldal Szerbiában – A politikai pozíció megteremtésének elemei“) elnevezésű politikai oktatóprogramját, amelynek keretében 9 közvitára került sor (januárban – Mi lesz a munkatörvénnyel?; februárban – A bolognai reform és a felsőoktatás; márciusban – A jugoszláv szocializmus tapasztalata; áprilisban – A posztjugoszláv országok tranzíciós folyamatai; májusban – A város mint az osztályharc helye; júniusban – Kié az Európai Unió?; szeptemberben – A szervezeti formák – irányelvek a baloldal számára; októberben – Baloldali feminizmusok; novemberben – A szakszervezetek és az ellenállás). Ezzel a programmal a Gerusija tagjai a neoliberális kapitalizmussal szembeni alternatív politika megteremtéséhez igyekeztek hozzájárulni. A beszélgetések szövegváltozatai a Stvar 6. és 7. számában olvashatók.

 

Kik a Gerusija tagjai?

Andrea Jovanović, Đorđe Hristov, Ivan Radenković, Maja Solar és Saša Hrnjez.

 

Share
Translate »